Hadfi Dániel élete szorosan összefonódik a XI. kerülettel. A 2006-ban Európa-bajnok, majd 2007-ben a világranglista első helyén álló cselgáncsozó itt kezdte el sportpályafutását, majd az aktív pályafutása után most a kerület sporttehetségeivel, sportsikereiért dolgozik. Vele beszélgettünk a sport építő, nevelő erejéről és a dzsúdó szépségeiről.

Gyerekként a szüleid vittek el az iskolában induló dzsúdóra. Hogy indult a kapcsolatod ezzel a sportággal?

A XI. kerületi Csiki-hegyek utcai iskolában jártam, ott ismerkedtem meg ezzel a sportággal. Úgy érzem, hogy nem én választottam a dzsúdót, hanem a dzsúdó választott engem. Mert ez volt az én utam. Egészen kiskorom óta kerestem a kihívásokat, a versenyzés lehetőségét szemben például a bátyámmal. Meglátták ezt bennem, ez is egy tanár feladata. Egy jó edző felismeri az adottságokat, a talentumokat, akikben benne van a lehetőség. Én Horváth Péter tanár úr irányításával kezdtem el ismerkedni a sportággal első osztályos koromban, és „szerelem volt első látásra”. A játékosság, a jókedv, a sok mosoly, ami jellemezte az első időszakot magával ragadott, nagyon élveztem. Beszippantott.

Más sportággal is megismerkedtél, vagy ez annyira meghatározó volt, hogy egyértelmű volt, hogy a dzsúdó a te utad?

Nemrég a Bikás parkban a Mezei futóverseny kapcsán beszélgettem egy volt általános iskolai osztálytársammal. Felelevenítettük, mekkora presztízse volt a mi gyerekkorunkban ennek a versenynek. Én ott szereztem az első aranyérmemet, talán ez indított el a versenyzés útján. Nagyon sok sportágat kipróbáltam az évek alatt, sok tapasztalattal gazdagodtam. Úgy gondolom, hogy jó dolog, ha egy gyereknek minél szélesebb rálátása van a sportágakra, mert ez segíti megtalálni azt, amiben kiteljesedhet. Én egyedül az úszásban nem voltam jó. Egyéni és csapatsportokban is otthon éreztem magam, a kézilabdát, a futást is nagyon szerettem. Kiváló testnevelő tanárom volt, Páva Tibor tanár úr nevelt a sport szeretetére (sajnos nincs már közöttünk), neki nagyon sokat köszönhetek. Mindent megtanított, és vitt is minket versenyekre, hogy kipróbáljuk és összemérjük a tudásunkat többek között atlétikában, labdarúgásban és kosárlabdában. Minden sportot szerettem, de a dzsúdó szerepelt az első helyen. Nagyon testhezálló volt, és igazán ezt éreztem magaménak.

A dzsúdó számtalan olyan készséget, képességet fejleszt, ami a későbbiekben, más sportágaknak is remek alapot ad. Mennyire ajánlanád ezt első lépésnek egy olyan gyereknek, aki még csak most ismerkedik a sportokkal?

Abszolút! A dzsúdó azon fizikális képességeket fejleszti, amilyen például a fizikum, az állóképesség, a koordináció. Ezek mindegyike más területen is kamatoztatható. Megtanul a gyerek esni, morális értékeket ad annak, aki űzi. Az egyetlen olyan sportág, aminek morál kódexe van. Számos fontos erényt kell magáénak tudnia egy dzsúdósnak, mire eljut a fekete öves szintig: az önkontroll, a tisztelet, a barátság stb.. Ezekre már kezdetektől szükség van, ugyanakkor elkísér minket a mindennapokban, segíti az embert az egész életén keresztül vezető úton.

Testnevelő edző is vagy, így a sportágak és a test nevelés alapjait is elsajátítottad. Mit gondolsz, miért fontos, hogy egy gyerek korán beépítse a sportot az életébe.  Milyen jótékony hatásai vannak annak, ha a családok életének aktív részévé válik a sport.

Most – amikor beszélgetünk – épp az Akadémián vagyok, és látom, ahogy az óvodás korú gyerekek játék után szépen, fegyelmezetten nyújtanak. Ez hihetetlen megnyugtatóan hat. Megtanulnak a gyerekek számtalan olyan dolgot, amit a sportpályán, illetve a mindennapi életükben is fel tudnak használni. Egy sportoló gyereke megtanul alázattal győzni és méltóságteljesen veszíteni. Megtanulja, hogy hiába gördít az élet elé akadályokat, nem szabad eltántorodni, hanem újra és újra neki kell indulni. Le lehet győzni bármit és bárkit, csak nem szabad feladni. Sokszor halljuk, hogy kitartónak kell lenni, nem szabad feladni, de itt a közhely értelmet nyer. A saját bőrén tapasztalja meg, éli meg. Reálissá, fizikálisan is megtapasztalt dologgá válik mindez edzés közben. Az izzadságcseppek, jó értelembe vett könnycseppek erősebbé teszik. Mert tudja, hogy amikor mindent megtesz a sikerért, de mégsem sikerül, nem szabad elkeseredni. Mert most talán nem sikerült, de menni kell tovább és majd holnap, vagy holnapután sikerülni fog. A sportnak rendkívül fontos szerepe van az egészségünk és a testünk szempontjából, én mégis a sport erejének mentális oldalát emelném ki, mert az a mindennapi életet áthatja. Ha valaki fiatalon elkezdi, akkor nem teherként, kötelező dologként fogja megélni az edzést, hanem természetessé válik. Egy nehéz, fárasztó nap után felnőtt korban is egy jóleső mozgásra vágyik, mert tudja, hogy fel tudja frissíteni magát, új gondolatai nyílnak és le tudja vezetni a felgyülemlett feszültséget. Ebben nőttem fel, ebben hiszek. A gyerekek minél fiatalabban elkezdik a sportot, annál többet élvezik, élik meg ezt a csodálatos utazást.

Szerinted mikor ideális elkezdni a dzsúdót?

Nem lehet elég korán, sem túl későn elkezdeni. Nálunk a dzsúdót négy évesen kezdik el, ami korosztályuknak, életkorúknak megfelelő formában specifikus mozgásokat jelent: kúszást, mászást, megtanulja a sorakozót, mindezt játékosan. Olyan az egész, mint egy mozgásfejlesztés, dzsúdó előkészítő, alapszintű gyakorlása. Egy évvel ezt követően kezdődik a klasszikus dzsúdó oktatás. Itt a kicsiknél az a fontos, hogy mosolyogjanak, jól érezzék magukat, elfáradjanak és mindig tanuljanak valami újat.

Az aktív pályafutásod után visszatértél a gyerekkorod színhelyére. Miért?

Az érték akkor jelent igazán valamit, ha annak, akitől kapsz, vissza is tudsz adni valamit. Így van ez a költők, a művészek alkotásaiban is, ők is megidézik a gyökereiket számtalan alkalommal. Nagyon sok jót kaptam itt, ahol felnőttem, ahol elindultam, ahol az első sikerélményeimet szereztem. Most talán vissza tudok valamit adni. Nagyon jól tudom, hogy minden gyerekből nem lesz bajnok, de ha az életben lesznek bajnokok, akkor mi már elértük a célunkat és boldogok, elégedettek vagyunk. Ez a filozófiám, ami az életem áthatja.

Újbudán számos ismert és elismert sportember nevelkedett, aki pályafutásával jó példát mutat a most felnövő nemzedéknek. Dániel munkássága motivációt jelenthet a gyerekeknek. Történetét olvasva ugyanis számukra is kézzelfogható egy út, amelyen járva, kitartással és lelkesedéssel elérhetőek a kitűzött céljaik.

Ha Te is szeretnél gyermekednek Újbudán sportolási lehetőséget találni, vagy bár nem vagy újbudai, de szívesen megnéznéd melyik sportág milyen készségeket fejleszt, kiknek, hány éves kortól ajánlott, valamint milyen felszerelés szükséges az adott sportágakhoz, akkor nézz szét az Újbudai Online Sportágválasztó oldalán –> https://osszefogas11se.hu/ujbudai-online-sportagvalaszto/